Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


7.rész

2014.06.20

Hironál

 Egyre kiváncsibb vagyok Hiro szüleire. Szerettem volna a napot a szüleimmel tölteni de sajnos suliba járni kötelező. De vigasztalt az a tudat hogy Hiroval lehetek.

- Majd jövök! -Siettem mert kicsit késésben vagyok és nem szeretném hogy miattam késünk.

- Fussunk versenyt Ai-chan! - Rohant előre. Hiro nagyon gyors alig birtam tartani vele a lépést. De így is elkéstünk.

A tanár lecseszet minket. És büntetésből nekünk kel órák után kitakaritani a termet. A nap gyorsan elment Gitta nem szolt hozzánk de ez nem is baj. Ennél már csak a takaritás volt jobb amit lemüveltünk. Kiboritottuk a víret zenét halgattunk a felmoson gitároztunk. Nagyon késön letünk kész. Hirot még a szülei is felhívták hogy hól van már.

- Sajnálom csak nekünk kellet kitakaritani a termet. ..... Igne..... Any átjöhet hozzánk egy barátnőm? ..... Téleg köszi. -"Most azt akarja hogy átmenjek? "

- De nem szeretnék zavarni... -Teljesen elvörösödtem.

- Nem zavarsz. De siesünk be fog sötétedni. -Ut közben bedobtam a cucomat othonra és elkéreszkedtem. Az utca végén egy hatalmas palotát pilantottam meg. Mikor kicsik voltunk gyakran jácottuk a hugommal hogy a miénk.

- Megjöttünk. -Nyitotta ki a palota kapuit.

- Ez a ti házatok?! Bocsánat nem akartam kiabálni.... -" Mit csinálok?... jézusom"

-Igne. Semmi gond gyakran kiabálnak a ház előtt. -Bementünk. Belüröl sokkal nagyobb mint amilyennek látcik. A ahogy bementünk télleg olyan volt mint egy palota. -Geyere a szobám az emeleten van. -Csak mentem Hiro után közben csodáltam az épülettet. Bementünk Hiro szobájába.

-Ez a szoba nagyobb mint a lakásunk. -Néztem körbe egy hófehér szba kék diszitésel. -Nagyon szép

- Köszi. - Ahogy rám mosolygott elpirultem " meg kéne tanulnom hogy néha fogjam be" -Hiro szomoruan nézet ki az ablakon. Oda mentem és teljesen elvörösödve megfogtam a keztét.

- Mi a baj?... -Én is kifele néztem az ablakon. De csak azért hogy kerüljem a szemkonktantust. 

- Én nem szereten ezt a hejet. -Ekkor rá néztem. Sose láttam még ijen szomorunak. -Régen sose mehetem sehova egyedül. Tul sok a szabály. Itt még felmoson se lehet gitározni. -Nézett rám és nevettet. " Legaláb mosolyog" -Régen mindig innen néztem ahogy két kislány jácik és a hejükbe képzeltem magam. Szeretem volna velük össze barátkozni. -Megin szomoru lett.

- Gratulálok- Meglepetten rám nézet. -Mostmár ha akarod bárhova elmehetünk bármikor. És az a két lány én és a hugom voltunk. -Átöleltem. "Ilyenek az emberek. Sose jó nekik amit kaptak. És olyan akartam lenni mint ő, ő pedig az én életemet akarta élni.

- Te fested a hajad? -Engedet el hirtelen. Én meg a oldalra nézve bolintottam. Hiro nevetni kezdtóet. -Akkor már mért nem zöldre? Lila csikokal. -Én elpirulva néztem ahogy nevett. Ha ő nevet rajtam az valamért nem fáj. Hiro szobájában beszélgettünk. Ugráltunk a hatalmas ágyán utánna haza mentem. Egyik szülőjével sem találkoztam de mostmár sejtem mijenek lehetnek.

 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< November / 2018 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 36990
Hónap: 1018
Nap: 60